A VEZETŐT SEGÍTŐ RENDSZEREK ÉS BERENDEZÉSEK VIZSGÁZTATÁSRA GYAKOROLT HATÁSAI
A TÉMÁVAL KAPCSOLATOS GYAKORI KÉRDÉSEK
Bevezető
Vezetéstámogató rendszerek a Vizsgaközpont értelemzésében
A vizsgáztatás módszertana, gondolatok az egyes vezetéstámogató rendszerek vizsga során történő működésének értékeléséhez a vizsgasikeresség szempontjából
Elindulás előtti feladatok
Járműkezelés, környezettudatosság
Járműpozicionálás
Kommunikáció
Megfigyelés
Sebesség megválasztása
Manőverek
Összegzés
Példák
Bevezető
A járműipar fejlődése az IT eszközök robbanásszerű fejlődése és elterjedése miatt erőteljesen felgyorsult. A járművekben megjelenő elektronikai eszközök célja a kényelmi funkciók kibővítése és a közlekedésbiztonság növelése.
Példaként lehet említeni az ABS és a két frontlégzsák megjelenését, mint kötelező alapfelszereltséget, amely az európai típusbizonyítvány megszerzésének egyik feltétele lett a 2000-es évek közepétől. Az EU General Safety Regulations várható szigorításainak köszönhetően a jövőben már a kötelező alapfelszereltség része lesz új autók esetében például az intelligens sebességszabályozó rendszer, a tolatóradar, a vezető figyelmetlenségét érzékelő figyelmeztető rendszer és a fekete doboz is.
Az új rendszerek megjelenése érinti a járművezetők forgalmi vizsgáztatását is,
ahol az egységes vizsgáztatási gyakorlat megőrzése és erősítése a cél!
A téma hangsúlyosságát Európa-szerte jelzi, hogy 2024 júniusában a CIECA munkacsoporti ülésen elhangzottak alapján valamennyi tagország lépéseket fontolgat, ahogy hazánk is. Jelent dokumentum is ezt a célt szolgálja, figyelembe véve a jövőbeni kihívásokat, azaz az új eszközök megjelenését, hogy megőrizzük és erősítsük az egységes vizsgáztatási alapelveket.
A cél elérése érdekében a Vizsgaközpont mentori rendszert hozott létre vizsgabiztosok részvételével, képviselve benne valamennyi vármegyét. A mentorok feladata a vármegyei kollégák felkészítése, konzultálás, valamint a gyakorlati vizsgáztatás során felmerült kérdések előterjesztése a mentori fórumra.
A konkrét munka 2024 júniusában indult, amikor a második fejezetben tárgyalt rendszerek kerültek áttekintésre, illetve a résztvevők megvitatták az egyes rendszerek működésének, beavatkozásának helyes és egységes értékelési módszertanát. Az ott lefektetett alapelvek képzik jelen segédlet alapját is. Az esemény egyik legfontosabb gondolata volt, hogy a vezetéstámogató rendszerek a járművezető számára támogató eszközök, ugyanakkor segítenek a vizsgabiztosoknak is az egyes hibák észlelésében; működésbe lépésük nem determinál semmit az elkövetett hibák, illetve a vizsgák sikerességének tekintetében.
Mindig a vizsgabiztos dönt, figyelembe véve a lényegi körülményeket!
Módszertani segédletünkben – igazodva a tabletes vizsgarendszer elemeihez – útmutatást adunk az új rendszerek kapcsán a helyes értékeléshez, illetve a Példák részben felsorolt mintákkal ezeket alátámasztjuk.
Vezetéstámogató rendszerek a Vizsgaközpont értelemzésében
A vezetéstámogató rendszerek pontos definíciója és lehatárolása eltérő az egyes járműgyártóknál, éppen ezért fontos, hogy a vizsgáztatásban egységesen értelmezzük azokat.
Vizsgáztatás közben tiltott azoknak a rendszereknek a használata, amelyek beleavatkoznak a jármű irányításába (pl. teljes önvezető funkció, automatikus parkolás).
Megengedettek azok a rendszerek, amelyek megléte és működése a vizsgasikeresség megítélése szempontjából kevésbé relevánsak (pl. automatikus ablaktörlés, szervokormány) és nem kikapcsolhatók az uniós irányelvek szerint.
Az alábbi táblázat ezeket a rendszereket mutatja be és egyben definíciót is ad róluk, a Vizsgaközpont értelmezése szerint.
A vizsgáztatás módszertana, gondolatok az egyes vezetéstámogató rendszerek vizsga során történő működésének értékeléséhez a vizsgasikeresség szempontjából
A vizsgán továbbra is alapvető elvárás, hogy vizsgázó önállóan,
szabályosan és biztonságosan tudja végrehajtani az aktuális feladatokat a járművel!
A vezetéstámogató rendszerek használata nem kötelező, de ha a vizsga kezdetén a jelölt úgy döntött (és az ehhez szükséges műveleteket elvégezte), hogy használni szeretné valamely berendezést, akkor ennek a minősítés folyamán is helyt kell adni.
Fontos kérdés, hogy a rendszerek használata esetén, a vizsgahelyzet által stresszben lévő oktató nem reagál-e korábban a visszajelzésekre mint a tanítványa, ami akár indokolatlan beavatkozást is eredményezhet.
A forgalmi vizsga értékelése egyértelműen a vizsgabiztos feladata,
a sikertelenség megítélésében a vezetéstámogató rendszerek jelzései nincsenek közvetlen hatással a minősítésre!
Elindulás előtti feladatok
Vezetéstámogató rendszer: álló helyzetben észlelhető jelzések a műszerfalon (gyújtásnál, járó motornál)
- Az elindulás előtti ellenőrzésnél ugyanúgy szemrevételezéssel kell ellenőrizni a jármű állapotát; ha a műszerek hibát jeleznek, akkor arra is ki kell térni, hogy ettől függetlenül részt vehet-e a jármű a forgalomban, vagy sem.
- Járó motornál ellenőrizze a jelölt azt, amit járó motorral lehet ellenőrizni (pl. egyes típusok esetén már az irányjelző működését is ).
- A biztonsági berendezések elindulás előtti ellenőrzését nem befolyásolja a hagyományostól eltérő berendezések megléte; nem kell beszélni a teendőkről, csak elvégezni azokat. A forgalmi vizsgáig az oktatóknak kell a végrehajtási szintre felkészíteni a tanulókat (feladat gyors és szakszerű végrehajtása), ami igazolja, hogy nem csupán vizsgahelyzetben, hanem mint önálló járművezető is el tudja majd ezeket a feladatokat végezni.
- Kiegészítő, de nem kötelező tennivaló a menet közben használni kívánt vezetéstámogató rendszerek bekapcsolása, szükség esetén azok beállítása. Ezt önálló tevékenységként kell végrehajtani, a szakoktatói beavatkozás nem megengedett. Ahogy a szakoktató nem kezelheti, illetve nem adhat utasítást sem az ablaktörlő kezelésére, úgy pl. a start-stop rendszer kiiktatására sem utasíthat, nem kezelheti azt a vizsga során.
Kapcsolódó példa: „B”
Járműkezelés, környezettudatosság
Vezetéstámogató rendszer: 1, 2, 3, 4, 5
- A hibavonallal jelezhető elvétések alól – kellő figyelem mellett – várhatóan mentesülnek azok, akik olyan járművet vezetnek, amelyben az ajtók nyitott állapotára (bár ezt egy belső világítás is képes jelezni), a biztonsági öv bekapcsolására (nem menet közben) figyelmeztető eszközök vannak. Adott körülmények között (pl. szürkületkor vagy lakott területen kívüli útvonalra induláskor) az is egy hibavonalnyi segítség, ha a fényszórók bekapcsolódása automatikus.
- A kiegészítő fékfunkciók elgurulást gátló szerepe akár sikertelenséget (50 cm) is háríthat, parkolás esetén azonban az önműködő rögzítő berendezés kioldása a vizsgázótól elvárt, a jármű ezt nem helyettesítheti!
- Amibe a jármű elektronika beleszólhat, de nem dönthet, az az elindulás és a gyorsítás. A tengelykapcsoló- és a gázpedál ténylegesen egyidejű használata a technikai kezelés során sem lehetett döntő szempont, hiszen a már említett motorleállást akadályozó elektronika vagy egyszerűen egy nagy nyomatékú dízelmotor már elegendő ahhoz, hogy jól begyakorolt bal lábbal és ügyesen kezelt kuplunggal sikeres legyen az elindulás és a folyamatos manőverezés. Mindezek mellett gyorsítás során, az ASR-szabályozás ellenére is érezni lehet, ha a vizsgázó túlzó mértékben nyomta meg a gázpedált.
- Amennyiben menet közben már használják az automatikus és a kisegítő fékfunkciókat, valamint a sebességtartó és akadályérzékelő berendezéseket, akkor a lassítás és megállás folyamatát maximum elrontani lehet; az automatika jelzésére induló, ijedt reakciót kiváltó túlfékezés (érezhető bólintás), vagy a kuplung nélküli, lefulladáshoz vezető fékpedáltaposás nem lehet észrevétlen a vizsgabiztos számára.
Kapcsolódó példák: „F”, „C”
Járműpozicionálás
Vezetéstámogató rendszer: 6, 7, 8, 12
A segítőberendezésekkel kapcsolatos, általános érvényű kitételek ezekben az esetekben nincsenek. Egyetlen említésre méltó szempont, hogy a holttérfigyelő berendezésnek az lehet a vizsgabiztost félrevezető hatása, ha a vizsgázó minden oldalpillantására (amely a külső jelzés észrevételét feltételezi) elhinné, hogy a tükrök használata rendszeres, holott csak a tükörkeretből fényingert adó LED-ek megtekintése történik és nem a tükörben látható mögöttes forgalom iránti érdeklődés.
Kapcsolódó példák: „C”, „G”
Kommunikáció
Vezetéstámogató rendszer: 6, 7, 8, 9, 12
- A sebességet és távolságot tartó rendszerek a részfeladatok végrehajtásánál is megengedettek, illetve nem kizárható az akadályérzékelő rendszer üzemelése sem.
- A sávváltást segítő berendezések is használhatók a vizsgáztatás során.
- A holttér állapotáról folyamatos fényjelzésekkel értesítő berendezés ahelyett, hogy a vezető éberségét tartaná fenn, egyfajta megszokást idéz elő városi közlekedésnél. Mindkét berendezés (8; 12) ugyanonnan, a visszapillantó tükörtől küldi a figyelmeztetést.
- A sávelhagyásra figyelmeztető berendezések használatával kapcsolatban: aki kijelölt sávok esetén a vizsgán nem tud megmaradni a saját sávjában, az sikertelen vizsgát tesz. A sávfigyelő sem segíti a jobbratartási kötelezettség teljesítésében a vizsgázót.
- A vizsga sikertelenségét megalapozó körültekintés vagy irányjelzés elmulasztása, még a sávváltást segítő berendezés használatával is kifejezetten észrevehető a vizsgabiztos számára. Ha a vizsgázó nem jelzi az irányváltoztatási szándékát, akkor a berendezés nem fogja figyelmeztetni a veszélyre; ha megtörtént a jelzés, de a kihúzódás közben figyelmeztetés érkezik, akkor nem volt megfelelő a körültekintés. A hirtelen, élesen végrehajtott kihúzódás is hibavonal.
- A közlekedési partnerekkel való együttműködést nem tudja megelőlegezni egyik vezetéstámogató rendszer sem.
Kapcsolódó példák: „E”, „F”, „G”
Megfigyelés
Vezetéstámogató rendszer: 6, 7, 8, 9, 12
- Amiben segíthet a táblafelismerő rendszer az a közúti jelzések észlelése; a kérdés, hogy a vizsgázó tisztában van-e a jelzések hatályával is.
- A sávváltást segítő berendezés működése sem kizárt.
Kapcsolódó példa: „D”
Sebesség megválasztása
Vezetéstámogató rendszer: 4, 5, 6, 7, 8, 9, 11, 12, 13
- Megengedett a jármű biztonságos előrehaladását szolgáló berendezések használata. A vizsgázó teljesítményének értékelését kifejezetten segítik, a vizsgázókra pedig esetenként többlet feladatot rónak.
- Az adaptív sebességtartás (ACC) jótékony hatása, hogy az általánosan megengedett sebességet be lehet állítani és nem hagyja túllépni azt, ugyanakkor a vezető figyelmén múlik, hogy az adott útviszonyok között ne lépje túl a relatív, illetve a táblával jelzett sebességkorlátozás esetén pedig az abszolút sebességhatárokat. Az utóbb említett lehetőség gyakran előfordul az egyes övezetekbe történő behajtáskor, de az ellenkezője sem ritka, ahol a szokásosnál magasabb sebességet engednek meg. A beállított tempóval történő haladás megemelt sebességű szakaszon indokolatlanul lassú haladást eredményez, szükségtelenül akadályozva ezzel a forgalmat.
- Ugyanúgy fennmarad a hibavonalak megítélésének lehetősége, mivel a megkésett sebességváltások a motor rángatásához vezetnek; bizonyos esetekben lefulladás is előfordulhat, ami veszélyhelyzetet teremthet.
- Kézi kapcsolású váltónál nem segít a berendezés az egyes fokozatokban tartósan magas fordulat kiküszöbölésében és a sebességváltások alkalmával kívánatos pedálösszhang biztosításában.
- A sebességhez mérten a túl kicsi oldal- és követési távolságot is jelezheti a jármű. A kereszteződések, gyalogátkelőhelyek megközelítését szintén nem képes megítélni egyik rendszer sem, ennek kapcsán a fékkészenlét hiánya, valamint a durva fékezések ugyanúgy jelentkezhetnek.
Kapcsolódó példák: „D”, „G”
Manőverek
Vezetéstámogató rendszer: 10
- Egy átlagos parkolás folyamata: elhatározás, körültekintés, irányjelzés, lassítás (megállás), manőverezés körültekintéssel, járműrögzítés - folyamatosan figyelemmel kísérve a környezetet és a saját jármű mozgását. A parkolást segítő berendezések csak a folyamat egyes részeit képesek hatékonyan segíteni, az elhatározást a vizsgán is az oktatótól kapott utasítás előzi meg. Az irányjelzés eleve szükséges a bekapcsolt parkolást segítő berendezés működésbe lépéséhez. Ha a sebességcsökkentés nem éri el az aktiválási határértéket, akkor a vezetéstámogató berendezés nem értékeli parkolási kísérletnek a próbálkozást.
- Időszerű minden olyan eszköz használatának megengedése, amely a parkolást segíti, az aktív („önbeálló”) parkoló asszisztens használata azonban nem megengedett vizsga közben.
A tolatóradar és a tolatókamera csak tájékozódási lehetőséget nyújt a parkolásnál. A jármű mozgatása, technikai kezelése és a vezető figyelmének iránya a vezetéstámogató rendszerek működésétől függetlenül is érzékelhető, értékelhető. Ezek használata esetén a beálláskor és a korrigáláskor a visszapillantó tükör és a hátramenetet, hátralátást elősegítő rendszer használatával figyelje a menetirányt, valamint előre és oldalra pillantásokkal ellenőrizze a manőver helyességét. - A jármű rögzítése egyértelműen a vezető feladata, ha a jármű mégis automatikusan rögzít, az elindulásnál a rögzítés oldása akkor is a vizsgázó feladata marad.
- A figyelmeztető jelzések csoportosításával kapcsolatban elmondható, hogy – függően a prioritási szinttől – még a gyakorlottság szempontjából készség szintjén álló vezetőnek is jelenthet figyelemelvonást a csipogás vagy a folyamatos hangjelzés, illetve villogás - nem beszélve a különböző kamera képekről.
- Az új technika bekapcsolása (használata) esetén jelentkező hang- és fényjelzésekre adott megfelelő reakciót kell az értékelésnél figyelni és ez alapján kell a döntést meghozni.
Kapcsolódó példa: „A”
Összegzés
- A forgalmi vizsgák értékelését továbbra is a vizsgabiztos végzi, a támogató rendszerek önmagukban nincsenek hatással az értékelésre!
- A járműkezelési vagy rutin vizsgákon is megengedett a vezetéstámogató rendszerek használata.
- A forgalmi vizsgákon, a vizsgázó előzetes elhatározását és önálló előkészületeit követően, minden olyan beépített szerkezet használható, amely valóban segítheti a vezetőt, viszont nem „cselekszik” helyette.
- A 4-es pontból következően minden berendezést a vizsgázó kapcsol be és ki, ha azt használni, vagy használatát mellőzni szeretné a vizsgán.
Példák
A - Hogyan értékeli?
Parkolási feladat.
A beállás sikerült, jó helyen áll a tanuló kocsi.
A kiállásnál bejelez a „veszélyes oldaltávolság”, de az oktató nem avatkozik be és éppen sikerül kiállni a parkoló helyről.
Folytatódhat a vizsga, hiszen a parkolási manőver már előtte sikeresen teljesítve lett, de a vizsgabiztos mérlegeli, hogy milyen szinten követte járműve mozgását a jelölt (pl. figyelt-e a veszélyes közelségre; odatekintett-e vagy sem, illetve használta-e a tükröket). Elképzelhető, hogy szűk helyre történik a parkolás ezért másképp nem is lehet ki, illetve beállni. Fontos, hogy minden manőverezési feladatnál a vizsgázó figyelemmel kísérje járműve mozgását és annak környezetét.
B - Hogyan értékeli?
Az elindulás előtti ellenőrzések elvégezve.
Vizsgázó szerint minden rendben, de az elindulás után a műszerfalon világít az ABS; TPMS (guminyomás-ellenőrző rendszer); illetve a fék elkopását jelző visszajelző lámpa.
Nem jelent problémát, amennyiben a jármű biztonságosan üzemkész. A vizsga lefolytatható még akkor is, ha a vizsgázó ezt menet közben jelzi, miközben a jármű továbbra is biztonságosan üzemkész. Fontos, hogy a vizsgabiztos mindenképp jelezze a problémát a tablet megjegyzés rovatában (vagy egyéb módon), mert így nyomon követhető, hogy hosszabb ideje áll-e fenn a jelzett probléma a járműnél.
C - Hogyan értékeli?
Lakott területen, többsávos úton történő haladásnál jelez a holttér figyelő plusz a sávelhagyásra figyelmeztető jelzés is, ha ez egy sávváltás előtt történik.
Ha a vizsgázó csak készül a sávváltásra, nem okoz problémát. Ha a vizsgabiztos számára egyértelmű, hogy a manővert már megkezdte, akkor hibavonal, de a vizsga mehet tovább, amennyiben a vizsgázó lereagálta a jelzést. Ha körültekintés közben elhúzta a kormányt, vagy későn használt irányjelzést a jelölt és ezért jelez, akkor is hibavonal.
D - Hogyan értékeli?
Az úton haladásnál a táblafelismerő rendszer megjeleníti a 30 km/h-t és egy szűk útkereszteződést elhagyva még mindig tartja a jelzést, viszont a vizsgázó már 40 km/h-ra gyorsít.
Illetve akkor hogyan értékel, ha továbbra is 30 km/h-val halad a vizsgázó?
Ha a jármű jelzése ellenére gyorsít, akkor csinálta jól. Ha lassan halad tovább, de rövid időn és távolságon belül észreveszi HIBAVONAL adható; ha huzamosabb ideig és távolságon (pl. következő kereszteződésig) keresztül sem módosítja (gyorsít) sebességét egyébként az útvonalra megengedett értékig, akkor sikertelen eredménnyel zárul a vizsga, ugyanis indokolatlanul lassan haladt (nem ismerte fel a tábla hatályának megszűnését).
E - Hogyan értékeli?
Lakott területen haladva kerékpáros előzésénél az ütközésre figyelmeztető jelzés megjelenik a manőver végrehajtásánál.
A vizsgabiztos értékeli azt, hogy megfelelő volt-e az oldal- és a követési távolság, a sebesség, valamint a kerékpáros iránytartása. ezek figyelembevételével dönt, hogy a jelölt kap-e hibavonalat, vagy az esetleges elrontott manőver kapcsán sikertelen minősítést ad.
F - Hogyan értékeli?
Az előtte haladó autó intenzív fékezéssel áll meg, a vizsgázó pedig már csak az ABS működésbe lépésével áll meg.
Mivel indokolja azt, ha a vizsga folytatódik, illetve mivel, ha nem folytatódik?
Mérlegelés! A forgalomfigyelés hiányossága vagy a követési távolság nem megfelelő betartása lehet hibavonal, de ha váratlan esemény történt, akkor a vizsga hibavonal nélkül folytatódik (mert a jelölt jól reagált). A sikertelenség oka a figyelmetlenség, a nem megfelelő körültekintés lehet.
G - Hogyan értékeli?
Országúton, autópályán haladás során az autó sávelhagyást jelző rendszere még a kormány rezgésével is jelez többször.
Folytatódik-e a vizsga?
A hangsúly a rezgéssel figyelmeztetés rendszerességén van. Lehet hibavonal, de ha a vizsgabiztos úgy értékeli, hogy a tanuló nem képes megmaradni a sávban, akkor ezért lehet sikertelen (nem a jelzés miatt, hanem a jelölt képességei miatt, mivel nem áll még olyan szinten, hogy nagyobb sebességnél meglegyen a gépjármű feletti uralma).
EGYÉRTELMŰ, HOGY NEM A BERENDEZÉSEK JELZÉSEI OKOZNAK HIBAVONALAT, VAGY ESETLEG SIKERTELENSÉGET, HANEM A VIZSGÁZÓ TELJESÍTMÉNYE, KÉPESSÉGEI, KÉSZSÉGEI, ILLETVA JÁRTASSÁGA!
A vizsgabiztos megfigyel, mérlegel, értékel a kritikus helyzetben, nem pedig a gép!
MANŐVEREZÉSI FELADATOKNÁL A VIZSGÁZÓ KÍSÉRJE FIGYELEMMEL A JÁRMŰVE MOZGÁSÁT ÉS A KÖRNYEZETET (oldalra és előre-hátra pillantások, valamint tükörhasználat, szükség szerint)!
A HASZNÁLNI KÍVÁNT BERENDEZÉSEK BE- ÉS KIKAPCSOLÁSA A VIZSGÁZÓ FELADATA (ebbe beletartozik az ablaktörlő, a start-stop használata is)!