Ön dönt! Iszik vagy vezet?

Miért van kiemelt szerepe a prevenciónak az alkoholos befolyásoltság alatti járművezetés tekintetében? Miért fontos hangsúlyozni ennek veszélyeit? Milyen következményei vannak, ha rosszul oldjuk fel a híres közlekedésbiztonsági szlogenben szereplő dilemmát? A Pályaalkalmassági Igazgatóság szakértőjének írása.

2020-ban összesen közel 14 ezer közúti közlekedési baleset következett be hazánkban. Az egyik leggyakoribb ok az ittas vezetés volt, a balesetek 10 százaléka erre volt vezethető vissza. A magas esetszám (1361) jól mutatja a probléma súlyát és méretét.

A gépjárművezetés összehangolt észlelési-, döntési- és kivitelezési folyamatok összességéből áll. Annak érdekében, hogy ezek a folyamatok zavartalanul működjenek, képességeink teljes birtokában kell lennünk a kormány mögött. Vezetőképes állapotról akkor beszélhetünk, amikor az egyén kipihenten ül autóba, és nem áll alkohol vagy bódító hatású szerek (nyugtatók, egyéb drogok) hatása alatt. 

Mit és milyen mértékben befolyásol az alkohol a vezetés közben?

Aki ittas állapotban vezet, annak észlelése az elfogyasztott alkohol mennyiségének függvényében romlik. Szeme nem tud gyorsan alkalmazkodni a távolságokhoz és a megváltozott fényviszonyokhoz, szűkül a látótere, így nehezebben veszi észre a fontos környezeti ingereket. A látás hatékonyságromlása ilyenkor általában nem is tudatosul a személyben, ezért különösen veszélyes. Az ittas járművezető sokszor továbbra is azt hiszi, hogy a látása tökéletes, és ennek megfelelően vezet.

Az alkohol hatására a reakcióidő is meghosszabbodik. Emellett megnő a hibás döntések száma és a felesleges kockázatvállalás mértéke, viszont csökken a felelősségérzet és az önkontroll. Az alkohol emellett csökkenti a gátlásokat is, és feloldja a hasznos fékeket, így előtérbe kerülnek az ösztöncselekvések, az érzelmek és az indulatok.

Az ittas járművezetőnek a mozgása is pontatlanabbá válik, ami negatív hatással van a vezetéshez szükséges mozdulatok összehangolására (kormánymozdulatok, pedálműveletek, sebességváltó használata, stb.). Az alkohol miatt a vezető sokszor nem érzékeli időben a jármű kismértékű oldalirányú kitéréseit, a megfelelő kormánykorrekciókat késve hajtja végre, így nem tud egyenesen haladni az úton. 

Az ittas söfőrök által vezetett járműveket a fentiek alapján viszonylag könnyű kiszúrni. Ha rendőrségi eljárás indul, az ittas vezetésnek kétféle kategóriáját különböztethetjük meg. Az elfogyasztott alkohol mennyisége határozza meg ugyanis, hogy szabálysértésről vagy bűncselekményről beszélünk. Ha a szervezetben található véralkohol szint nem haladja meg a 0,50 gramm/liter véralkohol-koncentrációt, illetve a 0,25 milligramm/liter légalkohol-koncentrációt, akkor a cselekmény szabálysértés, az ezen értékek feletti alkoholszintnél pedig bűncselekményről van szó.

A két minősítés jelentősége közötti különbség a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása tekintetében érzékeltethető a legjobban. Az erkölcsi bizonyítványt ugyanis kizárólag a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján állítják ki, abban a szabálysértési nyilvántartási rendszerben kezelt adatok nem jelennek meg.

Szabálysértés esetén általában pénzbírságot, rövidebb jogosítványbevonást kapnak az elkövetők, míg bűncselekmény esetén jogosítványbevonás (1 hónaptól - 10 évig, súlyos esetben végleges hatállyal), pénzbüntetés és utánképzés szerepelhet az ítéletben. Ha az ittas söfőr halálos kimenetelű baleset okozott, akkor tettéért felfüggesztett vagy letöltendő börtönbüntetést is kaphat.

A bírósági gyakorlat azt mutatja, hogy az elmúlt évtizedben egyre szigorúbb szankcióval illetik a közlekedési szabálysértéseket és büncselekményeket. A halálos kimenetelű balesetek okozói tekintetében az ítéletek a végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása irányában tolódtak el. Sőt, a szabadságvesztés mértéke is nőtt, mivel a bíróságok főszabály szerint az ún. középmérték alkalmazásával járnak el. Egy kis számítás: az alkoholos befolyásoltság alatt okozott halálos közlekedési baleset büntetési alsó határa 2 év, felső határa 8 év, így a kettő középmértéke 5 év. Vagyis ilyen mértékű szabadságvesztést kockáztat az, aki egy-két pálinka után elindul a 10 percre lévő otthonába.

Az „Ön dönt! Iszik vagy vezet?” szlogen elsősorban arra hívja a figyelmet, hogy a mérlegelni kell. Ha iszunk, és járműbe ülünk, a várt haszon, vagyis a gyorsabb és kényelmesebb hazaérés messze nincs arányban azokkal a negatív következményekkel, amelyek bekövetkezését kockáztatjuk.

Ahogyan a statisztikai adatok mutatják, a balesetek túlnyomó része emberi tényezőkre vezethető vissza, ezért ezek kezelése a közúti közlekedésbiztonság legfontosabb eleme. A szabálykövetési hajlandóság, a szabálykövetés mértékének növelése kulcskérdés, amihez egyrészt megfelelő szabályozási környezetet kell teremteni, másrészt szabálykövetésre kell az embereket ösztönözni minden lehetséges eszközzel, minden lehetséges platformon (formális, non-formális platformokon). 

A döntés egy pillanat műve, viszont a következményei akár egy életre is szólhatnak, ezért tartsuk be a szabályokat, „…hogy mindenki hazaérjen”!

Kovácsné Zsoldos Ilona, pszichológus