A megfelelő körültekintés szerepe a biztonságos közlekedésben - 2. rész

2022. május 09. hétfő

Ezúttal a nagytestű járművek manőverezése során fellépő problémákkal és a tájékozódást akadályozó tényezőkkel foglalkozunk.

A témáról szóló cikksorozatunk első részében az ember-gép-környezet alrendszerek kapcsolatát, az emberi tényező kiemelt szerepét, az érzékelés, ezen belül a mozgásérzékelés folyamatát vizsgáltuk meg, és gyakorlati példákon keresztül szemléltettük a körültekintés kiemelt jelentőségét a közlekedésben.

Ebben a részben a nagytestű járművek manőverezésével összefüggő problémákkal, az ilyen járműveket vezetők felelősségének kérdéseivel, a nagytestű járművekkel való találkozáskor követendő helyes magatartásformákkal és a járművek holttereit csökkentő műszaki megoldásokkal foglalkozunk.

A nagytestű járművek vezetőinek felelőssége a biztonságos manőverezés során

Ha már szó esett a holtterekről, érdemes megvizsgálni azokat a járműveket, ahol méretükből (kialakításukból) adódóan fokozottan jelentkeznek a takarásból adódó problémák. A tehergépkocsik esetében a látótér nagy részét teszi ki a holtér, ezért a „láthatatlan veszély” még inkább jelentkezik.

Bármilyen furcsa is kijelenteni, de átvitt értelemben a holttér is a jármű része, így a jármű többi részével együtt ezért is a járművezető a felelős. Ebből adódóan meg kell vizsgálnunk a járművezető jogi felelősségét, illetve a rendelkezésére álló lehetőségeit a veszély csökkentése érdekében.

(A kép forrása: https://icmagazin.hu/tehergepjarmu/2020/04/de-ki-felugyeli-a-holtteret/)

A járművezetés személyi feltételei

A kérdésre, hogy ki lehet az adott jármű vezetője, az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól adja meg a választ.

4. § (1) Járművet az vezethet, aki

a) *  a jármű vezetésére jogszabályban meghatározott, érvényes engedéllyel vagy - jogszabályban meghatározott esetben - az engedély-nyilvántartásba bejegyzett érvényes járművezetési jogosultsággal rendelkezik, és a jármű vezetésétől nincs eltiltva,
b) a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van, továbbá
c) a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol.

(2) A jármű vezetését az üzemben tartó nem engedheti meg, illetőleg a vezető nem engedheti át olyan személynek, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg.

A fent említett személyi feltételeken túl, a „hivatásos” járművezetőknek sok más követelménynek is meg kell felelniük. Többek között:

  • a megrendelők és a munkaadók által támasztott elvárásoknak,
  • a gépkocsivezető (k) vezetési és pihenő idejének szabályozásáról szóló rendeleteknek,
  • a közúti közlekedési szabályoknak,
  • a munkavédelmi előírásoknak,
  • egyéb más adminisztratív teendőknek (mentlevél, vám, útdíj, stb.) 

Így joggal mondhatjuk, hogy a hivatásos járművezetők sokszoros prés együttes hatása alatt végzik felelősségteljes munkájukat. A járművet az a személy vezeti, akinek tevékenysége nélkülözhetetlen annak mozgatásában és az irányításában. Felelőssége teljeskörű, át nem ruházható!

A nagytestű járművek vezetőinek különös figyelemmel kell lenniük gépjárműveik sajátosságaira. Ezek a következők:

  • A biztonságos űrszelvény megléte (magasság; szélesség)
  • Kanyarodás fizikai feltételei (a jármű hossza, a tengelyek távolsága, sebesség, alul-, vagy túlkormányzottság, hátsótengely kormányzás, a tömegközéppont magassága, a rakomány jellege pl. folyadék)
  • A személyszállítás speciális előírásai, igényei
  • Követési távolság (pl. fékkésedelmi idő)
  • A jármű dinamikája és fékezhetősége a terhelés függvényében stb.
  • A vezető szempontjából a közlekedési környezet megfigyelésének lehetősége, s annak korlátai (pl. a vezetőfülke, a felépítmény, a rakomány stb. kilátást korlátozó jellege)

A biztosító személy feladata a manőverezés során

A közlekedési szabályok bizonyos forgalmi manőverek biztonságos végrehajtásának érdekében irányító (biztosító) személy közreműködését írják elő, ha a jármű méretei, felépítménye, vagy egyéb más külső körülmények indokolják. Például akkor, ha a járművel a vezető által be nem látott területre kell hajtania (holttérbe).

Bekanyarodás

A KRESZ 31. paragrafusa így rendelkezik:

(4) Ha a jármű méretei vagy egyéb ok miatt az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit megtartani nem lehet, a bekanyarodást fokozott óvatossággal - szükség esetén erre alkalmas irányító személy igénybevételével - és úgy kell végrehajtani, hogy a bekanyarodó jármű a többi járművet ne veszélyeztesse.

(Fotó forrása: https://www.vezess.hu/vezetunk/2018/07/07/kanyarodo-kamion-daralt-le-egy-kerekpart-de-vajon-a-sofor-a-hibas/)

Megfordulás, hátramenet

A KRESZ 33. paragrafusa így szól:

(3) *  Ha a személy- és vagyonbiztonság megkívánja, a hátramenethez a járművezetőnek gondoskodnia kell arra alkalmas irányító személy közreműködéséről. 

Ebben az esetben a KRESZ az irányító személlyel kapcsolatban is kötelezettségeket fogalmaz meg: Az irányító személynek úgy kell elhelyezkednie, hogy folyamatosan lássa a jármű mögötti területet és kapcsolata legyen a jármű vezetőjével is. Azonban az irányító személlyel kapcsolatban is megfogalmazandó néhány elvárás, hiszen a személy- és vagyonbiztonság megóvása érdekében a gépkocsi vezetőjétől kapott megbízást a kanyarodás vagy a hátramenet biztonságos végrehajtásának érdekében: nagykorú, beszámítható, lehetőleg közlekedési gyakorlattal rendelkező személy legyen.

Fontos megjegyezni, hogy ha a manőver végrehajtását segítő irányító (biztosító) személyt a gépkocsivezető bízta meg, annak alkalmasságáért a jármű vezetője a felelős.
A segítő, irányító személy feladata nem az, hogy a közúti forgalmat megállítsa a biztosított manőver idejére, hiszen általában nem jogosult a forgalom irányítására. Megbízása arról szól, hogy tudassa a jármű vezetőjével, mikor biztonságos az általa végrehajtani kívánt kanyarodás vagy hátramenet.

Az előbb tárgyaltak alapján kijelenthetjük, hogy a jármű, járműszerelvény biztonságos mozgatásáért a közúton és a telephelyen is a gépkocsivezető az egyetemleges felelős. Azonban gyakorta tapasztalható, hogy a nagytestű járművek mozgásának sajátosságait nem ismerve, óvatlan közlekedők kerülnek az útjába, veszélyeztetve saját magukat is. 

Kiemelkedően fontos tehát a közlekedés részvevőinek a felkészítése a nagytestű járművekkel való találkozás veszélyeire. A közlekedésre nevelés (szülői, iskolai) során alaposabban kell foglalkozni ezzel a témakörrel, hogy a gyalogosan és kerékpárral közlekedő gyerekek ilyen típusú balesetei elkerülhetők legyenek. A járművezető képzésben résztvevő szakemberek képzésében, továbbképzésében (különösen a csak alapképesítést szerzett szakoktatók esetében) is helyet kell, hogy kapjanak a témával összefüggő ismeretek.

A nagytestű járművekkel való találkozáskor követendő helyes magatartásformák

A témakörrel kapcsolatban néhány általános ajánlást fogalmazunk meg. 

A nagytestű járművekkel szemben tanúsítandó közlekedési magatartásunkat alapvetően az határozza meg, hogy milyen közlekedési eszközzel és milyen közlekedési helyzetben kerülünk kapcsolatba az ilyen járművekkel. Általános alapelvként a távolságtartást, mint deffenziv taktikai alapelvet kell követnünk. A járművek közelébe kerülve azonban a biztonságunk érdekében már ismernünk kell a jármű mozgásviszonyait, a járművet vezető személy tájékozódásának korlátait (a jármű „holttereit”). Ha elkerülhetetlen, a holtterekben csak átmenetileg és csak nagyon rövid ideig tartózkodjunk, felkészülten a jármű esetleges irányváltoztatására. Mindig figyeljünk arra, hogy van-e kapcsolatunk a nagytestű jármű vezetőjével. (tükör).

A követési távolság megválasztásakor vegyük figyelembe, hogy a jármű „átláthatatlan”, így szükséghelyzetben a jármű hirtelen irányváltoztatása esetén nem lesz biztosított számunkra a megálláshoz szükséges távolság. Manővereink során (különösen párhuzamos közlekedésben elhaladás, előzés megkezdése és befejezése) az általános távolságtartásra vonatkozó alapelvet kövessük. A nagytestű jármű manőverezése során vegyük figyelembe a járműnek az általános közlekedési szabályoktól eltérő mozgásviszonyait, helyszükségletét és a holtterek által keletkező veszélyforrásokat.

Holttér figyelő-rendszerek

A biztonságos körültekintéshez segítségünkre lehetnek a korszerű technikai eszközök, amelyek használata nagyban segítheti a vezető tevékenységét, de teljes mértékben az emberi tényezőt nem helyettesíti.  

Tükör helyett kamera

(A kép forrása: https://autopro.hu/trend/minden-amit-a-visszapillanto-tukroket-helyettesito-kamerakrol-tudni-kell/331405)

A Mercedes-Benz a teherautóinak új modelljeire már nem szerel tükröket, helyette a Mirror Cam nevű kamerarendszert használják. Mennyiben látnak mást a sofőrök? A legfontosabb különbség, hogy nincs holttér, a kamionsofőr látótere tehát kiszélesedik a Mirror Cam rendszernek köszönhetően. A sofőr így például mindig ráláthat a szerelvény végére, míg a rögzített tükrök esetében kanyarodáskor a pótkocsi végét nem minden esetben látni.

Holttérfigyelő-kamera

A tükrökben nem látható területekről ad információt, az utastérben elhelyezett monitoron keresztül.

Tolatóradar

A tolatóradarok mikrohullámok segítségével érzékelnek, így rossz időjárási és látási viszonyok között is adnak figyelmeztető jelzést. Lényeges, hogy megfelelő számú és elhelyezésű érzékelő álljon a rendelkezésünkre.

Tolatókamera

Használata közben valós képet közvetít, legtöbb esetben az esetleges fordulásokat is érzékelteti. Hátránya, ha rosszak az időjárási körülmények, illetve a kamera nincs tisztán tartva, az érzékelés hatásfoka nagyban romlik.

Holttér figyelő-radar

A tükrök által nem látott területet figyeli és az adott területen esetlegesen megjelenő járművekre (és a jármű mögött nagy sebességgel 50m belül érkező járművekre) figyelmeztet, először az adott oldalon található visszapillantó tükrön fény, később az utastérben figyelmeztető hangjelzéssel.

Vonatkozó irányelvek

Az európai parlament 2019 április 16-án jóváhagyta az általános járműbiztonsági rendelet felülvizsgálatát, melynek eredményeképpen 2022-től a következő biztonsági technológiák alkalmazása válik kötelezővé az újonnan értékesített járműveken: intelligens sebességszabályozás, tolatásbiztonságot növelő kamerák/érzékelők, fáradtságjelző, vészfékező, baleseti adatrögzítő. 

A tehergépjárművek és az autóbuszok esetében új követelményeket vezetnek be a járművezető közvetlen látóterének növelésére és a holtterek megszüntetésére, valamint új, korszerű rendszereket szerelnek be a jármű elején és oldalán a veszélyeztetett úthasználók jelenlétének érzékelésére. Ezzel kapcsolatban említést érdemel az a 151. sz. ENSZ előírás, amely egységes rendelkezéseket tartalmaz a gépjárműveknek a kerékpárok észlelését szolgáló holttérfigyelő rendszer tekintetében történő jóváhagyásáról. (2020/1596) Hatálybalépés: 2020. szeptember 25. 

A brüsszeli testület várakozásai szerint ezen intézkedések következtében 2038-ig több mint 25 ezer emberélet lesz megmenthető, és legalább 140 ezer súlyos sérülés lesz elkerülhető. Ez hozzájárul majd az EU hosszú távú céljának eléréséhez, ahhoz, hogy 2050-re a nulla közelébe kerüljön a halálos kimenetelű vagy a súlyos sérüléssel járó balesetek száma.

(Forrás: https://hvg.hu/cegauto/20190326_Kotelezo_lesz_az_uj_autokban_a_tolatokamera_es_az_okos_sebessegszabalyozo)

Gazdag Károly, a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vizsgaszervezési és Utánképzési Osztály vizsgabiztosának írása

Veszélyhelyzet vége: érdemes odafigyelni a lejáró okmányokra

Címke: KÖZÚT,

Míg a május 31-ig lejáró okmányokra, többek között a vezetői engedélyre és forgalmi engedélyre a hosszabbítás június 30-ig él, addig a június 1. után lejáró okmányokra ugyanez már nem...

Miért hasznos már 14 évesen moped kategóriára vezetői engedélyt szerezni?

Címke: KÖZÚT, SZAKÉRTŐ

A hazai jogszabályok értelmében egy magyar fiatal 14 éves korában „AM” kategóriában vezetői engedélyhez juthat, amellyel segédmotoros kerékpárt, állati erővel vont járművet, valamint a 16...

Hogyan közlekedjünk vasúti átjáróban?

Címke: KÖZÚT, SZAKÉRTŐ

Naponta jelennek meg híradások súlyos közúti balesetekről, köztük sajnos a vasúti átjáróban történtekről is. Cikkünkben az átkelésre vonatkozó szabályokkal és a helyes közlekedési magatartással foglalkozunk. A korábbi öt év stagnáló esetszámához képest 2021-ben duplájára...

Szezonális hajós ügyfélszolgálat nyílik a Balaton északi partján

Címke: HAJÓZÁS,

Május 1. és szeptember 30. között várja ügyfeleit a Vizsgaközpont új hajós ügyfélszolgálati irodája Balatonfüreden. A helyszín megnyitásával a hajózási szezonban a déli part mellett a Balaton...