Vonalvizsga II. Duna magyar szakaszok vizsgatematika és kérdésbank
A vizsga feleletválasztós tesztvizsga tárgyból és a szóbeli vizsgatárgyból áll.
Feleletválasztós tesztvizsga:
A tesztlapon 16 kérdés szerepel. A kérdésekre adható válaszlehetőségek közül ki kell választani a helyes választ.
Egy tesztkérdés helyes megválaszolása 1 pontot ér. Egyes kérdések esetében több helyes válaszlehetőség is szerepel a válaszok között. Sikeres válaszadásnak számít, ha a tesztkérdések esetében az összes megfelelő válasz megjelölésre kerül, és nincs megjelölve helytelen válaszlehetőség.
A tesztvizsga a kérdések megismerésétől számított 16 percig tart.
A vizsgatárgy sikeres minősítést (M) kap, ha a 16 kérdésből legalább 12 esetében a helyes választ jelöli meg a vizsgázó.
TESZTKÉRDÉSEK
- Duna 1433-1479 fkm >>
- Duna 1479-1578 fkm >>
- Duna 1578-1640 fkm >>
- Duna 1640-1660 fkm >>
- Duna 1660-1708 fkm >>
Szóbeli vizsga sikeres tesztvizsgát követően tehető.
Szóbeli vizsga:
A vonalismeret vizsga eredményes teljesítéséhez a vizsgázónak igazolnia kell, hogy pontos ismerete van a vizsgaszakasz
- jellegéről,
- vonatkozó szabályairól (ideértve a jogszabályokat és hatósági rendelkezéseket),
- út tervezését befolyásoló külső körülményeiről és azok feldolgozásáról (pl. vízállások - merülés és szabad űrszelvény meghatározása, műtárgyak üzemrendje),
- a szokványos helyadás, vagy levárás módjáról és az egyéb előírásokról,
- azokról a szakaszokról, ahol a találkozás tilos,
- a hajóút kitűzéséről és veszélyes pontjairól részletesen,
- valamennyi hajózást korlátozó vagy segítő műtárgyáról, vízmozgásáról,
- veszteglő, és fordítóhelyekről, fontosabb rakodókról és kikötőkről és azok megközelítéséről
- fontosabb parti települései és területei elnevezéséről (helynevek),
- kapcsolódó mellékvizeinek, csatornakapcsolatainak, csatornák, kikötők jellemzőiről,
- egyes részeinek fényképről, videóról, térképrészletről való felismerésére.
A vizsgázónak a vizsgán részletesen ismertetnie kell a vizsgabizottság által kiemelt részszakaszon történőáthajózást, különös tekintettel a mederben történő helyezkedésre, a szokványos helyadás, vagy levárás formájára, a hajóút kitűzésre, a víziközlekedés irányítására szolgáló jelekre, a helynevekre, a műtárgyak jellemzőire, a rendellenes vízmozgásokra, a korlátozottan hajózható és „találkozni tilos” részszakaszokra, és a kommunikáció szabályaira.
A vizsgázó a vizsga során – a szóbeli vizsga részeként - vaktérkép kitöltésével igazolja a helyszínek pontos ismeretét és a hajózási térképeken alkalmazott jelölések, szimbólumok alkalmazásképes ismeretét. Vaktérképből vizsgánkén - a szakasz hosszától függetlenül - legalább 1 darabot kell kitölteni.
A vaktérképen a vizsgázónak – a szakasz jellege szerint - jelölnie kell:
- a hajóút helyét,
- a szokványos helyadás, vagy levárás módját,
- azokat a szakaszokat, ahol a találkozás tilos,
- a víziközlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jeleket,
- a műtárgyak jellemző adatait (pl. hidak hajózó nyílásai, vízlépcső üzemmódja),
- a rendellenes áramlási jelenségek (pl. erős keresztáramlás, limány) helyét, hatásait, és vízállásfüggőségét, és
- a mederben található akadályokat (pl. sziklák, gázlók, elsüllyedt tárgyak),
- veszteglő, és fordítóhelyeket, fontosabb rakodókat és kikötőket és azok megközelítését
A szóbeli vizsgán a vizsgázó a vizsgabiztos által megjelölt sorrendben oldja meg a feladatokat.
A vizsga addig tart, amíg a vizsgabiztos, a vizsgán elhangzottak és a vaktérkép kitöltése alapján a felelet minősítéséről dönteni nem tud.
A felelet értesítése során a vizsgabiztos az elhangzottak alapján, a hajózás biztonsága, a naprakész szakaszismeret megléte, az utazás végrehajthatósága és további, a mindennapi szakmai gyakorlat körébe tartozó szempontok alapján dönt a vizsga minősítéséről.
A feleletválasztós tesztvizsgán és a szóbeli vizsgán segédeszköz használata tilos.