Járművezető vizsgáztatás
A közúti járművezetők vizsgáztatása
A vizsgára bocsáthatóságnak több feltétele is van, melyek teljesülését a vizsgaközpont a vizsgaszervezés és vizsgáztatás során is ellenőriz. A vizsgák helyét és időpontját a vizsgaközpont jelöli ki. Az ország területén lévő vizsgahelyeket térképes vizsgahely keresőnk segítségével böngészheti. A kereső ennek az oldalnak az alján található.
Az elméleti és a gyakorlati vizsgákon a Vizsgaközpont vizsgabiztosai vizsgáztatnak.
Az elméleti vizsga írásbeli, szóbeli, vagy számítógépes elméleti vizsga lehet. Főszabályként mindenki számítógépes elméleti vizsgán vesz részt.
A gyakorlati vizsga járműkezelési, rutin és forgalmi vizsga keretén belül vizsgajárműben történik.
Az adott kategóriás vezetői engedély megszerzésére irányuló összes vizsgakövetelmény teljesítéséről az utolsó vizsgát követően a vizsgaközpont vizsgaigazolást állít ki, melyet követően kerülhet sor a vezetői engedély kiállítására.
További tudnivalók
- Vizsgatárgyak és a gyakorlati vizsgatárgyak vizsgaideje (percben) >>
- Az elméleti vizsgáztatás főbb adatai >>
- A forgalmi vizsga sikertelenségét okozó hibák >>
Motoros vizsgáztatással kapcsolatos kérdések – válaszok
Mi az elvárás a vizsgázóval és az oktatóval szemben, ha a kereszteződésben TILOS az egyenes irányú továbbhaladás, ugyanakkor több, szabályos haladási irány is választható?
A vizsgázónak karfelnyújtással kell iránymutatást kérnie a továbbhaladásra vonatkozóan. Műszaki hiba esetén szintén kézjelzéssel kell jeleznie a problémát (például a sisakra mutat és kezét rázza, a motorra mutat, vagy egyéb metakommunikációs jelzést alkalmaz). Amennyiben a vizsgázó tiltott irányba hajt be, az a vizsga sikertelen minősítését vonja maga után, az oktató kérés nélküli utasítása a vizsga felfüggesztését eredményezi. Ha a vizsgázók közül csak az első kér irányt, az oktató adja meg a továbbhaladási irányt. A hátsó vizsgázó iránykérésének elmaradását a vizsgabiztos a közúti jelzésekre történő késedelmes reagálásként értékelheti. Amennyiben csak a hátsó vizsgázó kér irányt, az oktatónak meg kell várnia, amíg a vizsgabiztos értékelni tudja az első vizsgázó tevékenységét (vagyis hogy a vizsgázó tiltott irányba hajtott-e be = sikertelen vizsga, avagy iránykérés nélkül szabályosan továbbhaladt = hibavonal).
Hogyan értelmezendő a Lakó-pihenő övezet tábla a behajtás tekintetében a forgalmi vizsgán?
A Lakó-pihenő övezetbe való behajtás a KRESZ rendelkezései szerint motorosok számára ugyan engedélyezett, azonban a vizsga során az oktatói kísérőjármű nem hajthat be, így az objektív értékelés ellehetetlenül. Az ilyen útszakaszban folytatódó kereszteződés előtt a szakoktatónak kérdés nélkül kell megadnia a továbbhaladási irányt. Amennyiben a szakoktató elmulasztja az irány megadását és a vizsgázó behajt az övezetbe, a vizsga felfüggesztésre kerül „Fk – nem a vizsgázó hibájából” minősítéssel, valamint rendkívüli esemény jegyzőkönyvet kell felvenni.
Hogyan kell kezelni a forgalmi vizsgán azt az útszakaszt, ahová személygépkocsival TILOS, de motorkerékpárral megengedett a behajtás?
Az ilyen útszakaszban folytatódó kereszteződés előtt a szakoktatónak kérdés nélkül kell megadnia a továbbhaladási irányt.
Amennyiben a szakoktató elmulasztja az irány megadását és a vizsgázó az útszakaszra behajt, a vizsga felfüggesztésre kerül „Fk – nem a vizsgázó hibájából” minősítéssel, valamint rendkívüli esemény jegyzőkönyvet kell felvenni.
Amennyiben a szakoktató elmulasztja az irány megadását és a vizsgázó az útszakaszra behajt, a vizsga felfüggesztésre kerül „Fk – nem a vizsgázó hibájából” minősítéssel, valamint rendkívüli esemény jegyzőkönyvet kell felvenni.
A motoros vizsgázóknak egymáshoz képest hogyan célszerű elhelyezkedniük a forgalmi vizsga során történő haladás közben?
Amennyiben két motoros vizsgázó vesz részt a forgalmi vizsgán, a biztonság és az objektív értékelhetőség érdekében az egymáshoz képest eltolt haladási pozíció alkalmazása tekinthető a legideálisabbnak (ajánlás).
Melyek a motoros forgalmi vizsga manőverezési feladataira vonatkozó fő helyszínválasztási és értékelési szempontok?
A „megfordulás egy ívben” manőverezési feladat végrehajtható kereszteződésben vagy önálló útszakaszon is, az adott vizsgaútvonal lehetőségeitől függően.
A konkrét helyszín optimális megválasztását a vizsgabiztos és a szakoktató közti előzetes egyeztetés segíti.
A feladat végrehajtása során a kísérőjárművet vezető oktató nem tanúsíthat olyan mozgást vagy magatartást (segítséget), amely a vizsgázók értékelését befolyásolhatná.
A parkolási feladat akkor tekinthető teljesítettnek, ha a vizsgázó a szabályos megállást követően:
– üres fokozatot kapcsol
– kikapcsolja az irányjelző berendezést
– leteszi a lábát (lábait) a földre és
– legalább a bal kezével elengedi a kormányt.
A konkrét helyszín optimális megválasztását a vizsgabiztos és a szakoktató közti előzetes egyeztetés segíti.
A feladat végrehajtása során a kísérőjárművet vezető oktató nem tanúsíthat olyan mozgást vagy magatartást (segítséget), amely a vizsgázók értékelését befolyásolhatná.
A parkolási feladat akkor tekinthető teljesítettnek, ha a vizsgázó a szabályos megállást követően:
– üres fokozatot kapcsol
– kikapcsolja az irányjelző berendezést
– leteszi a lábát (lábait) a földre és
– legalább a bal kezével elengedi a kormányt.
Hogyan kell a vizsgázónak végrehajtania a biztonsági ellenőrzési feladatokat és van-e olyan részfeladat, amelyhez a szakoktató közreműködése igénybe vehető?
A vizsgázónak az ellenőrzési feladatokat alapvetően önállóan kell végrehajtania.
Kivétel kizárólag akkor tehető, ha azt munka- vagy balesetvédelmi szempontok indokolják – ha fennáll annak a veszélye, hogy a motorkerékpár a hossztengelye mentén történő előre- vagy hátrafelé mozgatáskor az oldaltámasz ellenére eldőlhet.
Az ellenőrzési feladatokat úgy kell végrehajtani, hogy egyértelműen megállapítható legyen:
– a vizsgázó ismeri a motorkerékpár szerkezeti felépítését és
– képes felismerni a közlekedésbiztonságot érintő meghibásodásokat a járművezetőktől elvárható szinten. (Megjegyzés: nem autószerelői vizsga folyik).
Kivétel kizárólag akkor tehető, ha azt munka- vagy balesetvédelmi szempontok indokolják – ha fennáll annak a veszélye, hogy a motorkerékpár a hossztengelye mentén történő előre- vagy hátrafelé mozgatáskor az oldaltámasz ellenére eldőlhet.
Az ellenőrzési feladatokat úgy kell végrehajtani, hogy egyértelműen megállapítható legyen:
– a vizsgázó ismeri a motorkerékpár szerkezeti felépítését és
– képes felismerni a közlekedésbiztonságot érintő meghibásodásokat a járművezetőktől elvárható szinten. (Megjegyzés: nem autószerelői vizsga folyik).
Mi a teendő meghibásodott irányjelző esetén? Elhárítható-e a hiba, megtartható-e a vizsga kézjelzések használatával?
A vizsgázó az irányjelző berendezés használatáról nem dönthet; amennyiben a jármű ilyen berendezéssel fel van szerelve, annak használata kötelező.
Ha a meghibásodás a helyszínen, a vizsgaidőn belül elhárítható úgy, hogy az a következő vizsga megkezdését nem késlelteti, a javítás elvégezhető.
Amennyiben a hiba a rendelkezésre álló időben nem szüntethető meg, a vizsga nem folytatható.
Az irányjelzést irányjelző berendezéssel kell adni, amennyiben a jármű ilyen berendezéssel nem rendelkezik, a jelzést karjelzéssel kell adni oly módon, hogy az elölről, hátulról és oldalról egyaránt jól látható legyen.
Ha a meghibásodás a helyszínen, a vizsgaidőn belül elhárítható úgy, hogy az a következő vizsga megkezdését nem késlelteti, a javítás elvégezhető.
Amennyiben a hiba a rendelkezésre álló időben nem szüntethető meg, a vizsga nem folytatható.
Az irányjelzést irányjelző berendezéssel kell adni, amennyiben a jármű ilyen berendezéssel nem rendelkezik, a jelzést karjelzéssel kell adni oly módon, hogy az elölről, hátulról és oldalról egyaránt jól látható legyen.
Mi a helyes eljárás, ha a vizsga során az egyik vizsgajármű meghibásodik, vagy az egyik vizsgázó elesik?
Ha az egyik vizsgázó vizsgája megszakad, amennyiben a gurulóidő minimuma teljesült, az útvonalpontok érintése megtörtént és a feladatokat a vizsgázók megfelelően végrehajtották, a vizsga Megfelelt minősítéssel lezárható mindkét motoros vizsgázó esetében.
Ettől eltérő esetben a megszakítással érintett vizsgázó vizsgáját fel kell függeszteni. A másik vizsgázó vizsgája folytatható, amennyiben a gurulóidő vele még teljesíthető.
Vizsgázó esése esetén az eljárás az esemény okától függ:
– Saját hibából bekövetkező borulás esetén az eredmény: Sikertelen
– Külső okból bekövetkező borulás esetén az eredmény: Felfüggesztve – nem a vizsgázó hibájából
Amennyiben a vizsgázó képes a vizsga folytatására, második motorosként (a kísérőjármű előtt) visszatérhet a vizsgahelyre.
Ha a vizsga folytatására nem képes, a motorkerékpárt le kell zárni és a vizsgázót a kísérő járműben kell utasként visszavinni a kiindulási helyre.
Ha az esemény a másik vizsgázó vizsgáját is befolyásolhatta, az ő vizsgáját is fel kell függeszteni „Felfüggesztve – nem a vizsgázó hibájából” minősítéssel.
Műszaki meghibásodás esetén a félreálló vizsgázó a biztonságos megállás érdekében indokolt esetben akár általános közlekedési szabályt is megsérthet, ez azonban nem értékelhető hibaként, mivel balesetveszély elhárításának minősül. Ugyancsak nem értékelhető hibaként, ha a másik vizsgázó a szakoktató utasítására követi a félreálló járművet.
Ettől eltérő esetben a megszakítással érintett vizsgázó vizsgáját fel kell függeszteni. A másik vizsgázó vizsgája folytatható, amennyiben a gurulóidő vele még teljesíthető.
Vizsgázó esése esetén az eljárás az esemény okától függ:
– Saját hibából bekövetkező borulás esetén az eredmény: Sikertelen
– Külső okból bekövetkező borulás esetén az eredmény: Felfüggesztve – nem a vizsgázó hibájából
Amennyiben a vizsgázó képes a vizsga folytatására, második motorosként (a kísérőjármű előtt) visszatérhet a vizsgahelyre.
Ha a vizsga folytatására nem képes, a motorkerékpárt le kell zárni és a vizsgázót a kísérő járműben kell utasként visszavinni a kiindulási helyre.
Ha az esemény a másik vizsgázó vizsgáját is befolyásolhatta, az ő vizsgáját is fel kell függeszteni „Felfüggesztve – nem a vizsgázó hibájából” minősítéssel.
Műszaki meghibásodás esetén a félreálló vizsgázó a biztonságos megállás érdekében indokolt esetben akár általános közlekedési szabályt is megsérthet, ez azonban nem értékelhető hibaként, mivel balesetveszély elhárításának minősül. Ugyancsak nem értékelhető hibaként, ha a másik vizsgázó a szakoktató utasítására követi a félreálló járművet.
Mi a helyes eljárás a kísérő jármű lemaradása, a vizsgajármű szem elől tévesztése esetén?
A vizsga előtti tájékoztatás során a vizsgabiztos köteles felhívni a vizsgázók figyelmét arra, hogy hagyják figyelmen kívül azokat a közlekedési lehetőségeket, amelyeket a kísérő jármű nem tud igénybe venni (például buszsáv, álló járművek közötti előrehaladás stb.).
A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra az esetre is, ha a kísérő gépkocsi lemarad a vizsgázóktól. Szükség esetén a szakoktató a vizsga során a vizsgabiztos utasítása alapján megerősítheti a vizsgabiztos által elmondottakat.
Amennyiben a vizsgázó a figyelmeztetés ellenére mégis elhagyja a kísérő járművet és a helyzetet nem a mögöttes forgalom változása, hanem a vizsgázó figyelmetlensége idézi elő, a vizsga saját hibából felfüggeszthető.
Nem minősül elhagyásnak, ha a vizsgázó az első szabályos alkalommal megáll és bevárja a kísérő gépkocsit.
A forgalmi vizsga során saját hibás elszakadásra és bevárásra egy alkalommal van lehetőség, tekintettel arra, hogy a vizsga elején a figyelemfelhívás már megtörtént.
A vizsgázó köteles az első adódó szabályos megállási lehetőségnél megállni, a meghatározott útvonaltól nem eltérni és a kísérő gépkocsit bevárni. Ezek teljesülése esetén a vizsga folytatható.
A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra az esetre is, ha a kísérő gépkocsi lemarad a vizsgázóktól. Szükség esetén a szakoktató a vizsga során a vizsgabiztos utasítása alapján megerősítheti a vizsgabiztos által elmondottakat.
Amennyiben a vizsgázó a figyelmeztetés ellenére mégis elhagyja a kísérő járművet és a helyzetet nem a mögöttes forgalom változása, hanem a vizsgázó figyelmetlensége idézi elő, a vizsga saját hibából felfüggeszthető.
Nem minősül elhagyásnak, ha a vizsgázó az első szabályos alkalommal megáll és bevárja a kísérő gépkocsit.
A forgalmi vizsga során saját hibás elszakadásra és bevárásra egy alkalommal van lehetőség, tekintettel arra, hogy a vizsga elején a figyelemfelhívás már megtörtént.
A vizsgázó köteles az első adódó szabályos megállási lehetőségnél megállni, a meghatározott útvonaltól nem eltérni és a kísérő gépkocsit bevárni. Ezek teljesülése esetén a vizsga folytatható.
Végezhető-e képzés a vizsgapályán a járműkezelési vizsgák közötti időszakban?
A Vizsgaközpont pályái esetében a bérleti szerződés, míg más helyszínek esetében a hatósági vizsgahelyszín-engedély a vizsgáztatás zavartalanságának biztosítása érdekében megtiltja a képzés végzését a járműkezelési vizsgák közötti időszakban.
A bérlő tudomásul veszi, hogy a tanpályát nem kizárólagosan használja, ezért köteles együttműködni a tanpályát üzemeltetővel, valamint a pálya használatára jogosult más oktató-, képző- és vizsgáztató szervekkel és személyekkel.
A pálya használata során a bérlő köteles a vizsgáztatási tevékenység zavartalanságát minden körülmények között biztosítani.
A bérlő tudomásul veszi, hogy a tanpályát nem kizárólagosan használja, ezért köteles együttműködni a tanpályát üzemeltetővel, valamint a pálya használatára jogosult más oktató-, képző- és vizsgáztató szervekkel és személyekkel.
A pálya használata során a bérlő köteles a vizsgáztatási tevékenység zavartalanságát minden körülmények között biztosítani.
Hogyan kell értelmezni a járműkezelési vizsga során a lábletételre vonatkozó előírást?
A technikai kezelési és manőverezési feladatok során összesen egy alkalommal engedélyezett a lábletétel.
A megengedett lábletételek száma nem feladatonként, hanem a teljes vizsgarészre összesítve értendő.
Amennyiben a vizsgázó az egyszeri megengedett lábletételt követően ismét leteszi a lábát – akár közvetlenül egymás után, akár külön feladatban –, az két lábletételnek minősül és a vizsga sikertelen eredménnyel zárul.
A megengedett lábletételek száma nem feladatonként, hanem a teljes vizsgarészre összesítve értendő.
Amennyiben a vizsgázó az egyszeri megengedett lábletételt követően ismét leteszi a lábát – akár közvetlenül egymás után, akár külön feladatban –, az két lábletételnek minősül és a vizsga sikertelen eredménnyel zárul.
Hogyan ítélhető meg a legpontosabban a vizsgázó sebességválasztása a forgalmi vizsga, valamint a „J4 – Gyors manőver – Akadály kikerülés – Intenzív fékezés” feladat során?
A forgalomban történő haladás során az objektív értékelés alapja a forgalom ritmusához való igazodás.
A vizsgabiztos a járművek mozgásából képes megítélni, ha a vizsgázó jelentősen lassabban vagy gyorsabban halad a forgalom átlagánál.
A kísérő gépkocsiból a vizsgázó pontos sebessége is jól nyomon követhető.
A járműkezelési vizsga során a vizsgabiztos számára a sebességváltó fokozata, a motor fordulatszáma és a megálláshoz szükséges távolság szolgáltatnak értékelési támpontot.
Amennyiben a vizsgázó túl rövid távon (például féltávon vagy annál rövidebb úton) képes megállni, az arra utal, hogy vagy nem érte el a megfelelő sebességet, vagy túl korán kezdte meg a fékezést.
A vizsgabiztos számára javasolt a vizsgázó nyilatkoztatása a manőver végrehajtásáról, amennyiben a sebesség megítélése nem egyértelmű.
A vizsgabiztos a járművek mozgásából képes megítélni, ha a vizsgázó jelentősen lassabban vagy gyorsabban halad a forgalom átlagánál.
A kísérő gépkocsiból a vizsgázó pontos sebessége is jól nyomon követhető.
A járműkezelési vizsga során a vizsgabiztos számára a sebességváltó fokozata, a motor fordulatszáma és a megálláshoz szükséges távolság szolgáltatnak értékelési támpontot.
Amennyiben a vizsgázó túl rövid távon (például féltávon vagy annál rövidebb úton) képes megállni, az arra utal, hogy vagy nem érte el a megfelelő sebességet, vagy túl korán kezdte meg a fékezést.
A vizsgabiztos számára javasolt a vizsgázó nyilatkoztatása a manőver végrehajtásáról, amennyiben a sebesség megítélése nem egyértelmű.
Melyek a védőfelszerelések megfelelőségének ellenőrzése során figyelembe veendő fő szempontok és milyen módon történik maga az ellenőrzés?
A tantervi és vizsgakövetelményekben előírt védőfelszereléseket tételesen, szemrevételezéssel kell a vizsga megkezdése előtt a helyszínen ellenőrizni.
Az ellenőrzés során a vizsgázó megkérhető a felszerelés megmutatására vagy megkopogtatására, azonban a vizsgabiztos a vizsgázót nem érintheti meg.
Amennyiben a felszerelés megfelelőségével kapcsolatban kétely merül fel, a vizsgabiztos a vizsga lezárását követően, a minősítés után tehet szóbeli észrevételt a védőfelszereléssel kapcsolatban.
Ha bármely védőfelszerelés hiányzik, nem megfelelő, vagy méreténél fogva nem látja el védelmi funkcióját (például lecsúszik, túl kicsi, nem igazítható megfelelően), a vizsga nem tartható meg feltétel hiány miatt.
A feltétel hiányt a tablet megjegyzés rovatában rögzíteni kell és rendkívüli esemény jegyzőkönyvet kell felvenni.
A leggyakrabban vitatott felszerelési elemek:
Kesztyű: a 24/2005. (IV.21.) GKM rendelet 3. melléklete szerint a kesztyűnek protektorosnak kell lennie, tehát az anyagán túl védelmi elemmel is el kell legyen látva.protektorosnak kell lennie.
Lábbeli: magasszárú, zárt cipő vagy csizma viselése kötelező.
Protektoring: önmagában nem fogadható el; kizárólag hosszú ujjú kabáttal vagy dzsekivel együtt viselhető úgy, hogy fedetlen bőrfelület ne maradjon látható.
Az ellenőrzés során a vizsgázó megkérhető a felszerelés megmutatására vagy megkopogtatására, azonban a vizsgabiztos a vizsgázót nem érintheti meg.
Amennyiben a felszerelés megfelelőségével kapcsolatban kétely merül fel, a vizsgabiztos a vizsga lezárását követően, a minősítés után tehet szóbeli észrevételt a védőfelszereléssel kapcsolatban.
Ha bármely védőfelszerelés hiányzik, nem megfelelő, vagy méreténél fogva nem látja el védelmi funkcióját (például lecsúszik, túl kicsi, nem igazítható megfelelően), a vizsga nem tartható meg feltétel hiány miatt.
A feltétel hiányt a tablet megjegyzés rovatában rögzíteni kell és rendkívüli esemény jegyzőkönyvet kell felvenni.
A leggyakrabban vitatott felszerelési elemek:
Kesztyű: a 24/2005. (IV.21.) GKM rendelet 3. melléklete szerint a kesztyűnek protektorosnak kell lennie, tehát az anyagán túl védelmi elemmel is el kell legyen látva.protektorosnak kell lennie.
Lábbeli: magasszárú, zárt cipő vagy csizma viselése kötelező.
Protektoring: önmagában nem fogadható el; kizárólag hosszú ujjú kabáttal vagy dzsekivel együtt viselhető úgy, hogy fedetlen bőrfelület ne maradjon látható.
Hogyan kell helyesen használni a bukósisakot a vizsgán?
Az „A” kategóriás vizsga esetében a vizsgázó a motorkerékpár tolása során is köteles felvenni a bukósisakot és azt előírásszerűen be kell csatolnia. Ebben a szakaszban a plexit nem szükséges lehajtani, illetve motoros szemüveg viselése sem kötelező.
A gyakorlati vizsga során azonban a plexit lehajtott állapotban kell viselni. Amennyiben a vizsgázó felhajtja a plexit, vagy felhajtott plexivel kezdi meg a motorozást és azt nem csupán páramentesítés céljából – azaz legfeljebb kb. 1 cm-es résnyire – nyitva hagyja, a vizsga sikertelen minősítéssel zárul.
A nyitott plexivel történő motorozás balesetveszélyes, ezért tilos és a vizsgázónak ezzel tisztában kell lennie.
A látáskorrekciós (dioptriás) szemüveg nem helyettesíti a motoros szemüveg vagy a plexi használatát.
A gyakorlati vizsga során azonban a plexit lehajtott állapotban kell viselni. Amennyiben a vizsgázó felhajtja a plexit, vagy felhajtott plexivel kezdi meg a motorozást és azt nem csupán páramentesítés céljából – azaz legfeljebb kb. 1 cm-es résnyire – nyitva hagyja, a vizsga sikertelen minősítéssel zárul.
A nyitott plexivel történő motorozás balesetveszélyes, ezért tilos és a vizsgázónak ezzel tisztában kell lennie.
A látáskorrekciós (dioptriás) szemüveg nem helyettesíti a motoros szemüveg vagy a plexi használatát.
Sávváltásnál elvárás-e, hogy a vizsgázó valóban hátrafelé is nézzen (megnézve a holtteret) a manőver előtt?
A vizsgázó az irányváltoztatások során – például sávváltásnál – a tükörhasználaton kívül, a fejének elfordításával győződjön meg arról, hogy a holttérben másik jármű nem közlekedik. Tehát elvárás a fej elfordítása.
Milyen megkülönböztető mellénnyel kell ellátni a motoros vizsgázókat?
Az objektív értékelés szempontjából a legjobb a zöld/narancs/citrom alapszínű, 1-es és 2-es számokkal ellátott, számozású láthatósági mellény. Két vizsgázónál különböző színű és számú mellény szükséges. A számozás méretének akkorának kell lennie, hogy a követő gépkocsiból is jól olvasható legyen.
Mellőzhető-e az autópályás vizsgaútvonal a vizsgajármű kategóriájára tekintettel?
Az „AM” kivételével mindegyik motoros kategória közlekedhet autópályán vagy gyorsforgalmi úton, ahol ez lehetséges. Mindegyik érintett motorkerékpárnak teljesítenie kell az autópályás vezetés minimális sebességértékét, erre hivatkozva nem mellőzhető vizsgaútvonal.
Hogyan jelezze a vizsgázó a fékpróba elvégzését és megfelelőségét?
A járművel történő elindulást követően a két fék együttes használatával kell megállítani a járművet, majd a vizsgázónak a megállapodás szerinti kézjellel jeleznie kell a feladat befejezését.
Mi a helyes eljárás a motoros vizsgázók szétválása, szem elől tévesztése esetén?
A konvojt saját hibából elhagyó motoros vizsgája sikertelen eredménnyel zárul, mivel a forgalmi helyzetről nem tájékozódott. Előfordulhat, hogy nem a vizsgázó hibájából szakad szét a csapat, úgy alakult ki a helyzet, hogy nem róható fel neki hiba (nem tért le az útról, figyelte a mögöttes forgalmat). Ilyen esetben fel kell függeszteni a vizsgát „Fk – nem a vizsgázó hibájából” minősítéssel, mivel a vizsgabiztos nem tudja értékelni a teljesítményét.