Autóversenyzők tanácsai hétköznapi autósoknak

A különböző szakágak versenyzői sokszor olyan karbantartási műveletekre, vezetéstechnikai trükkökre hívják fel a figyelmet, amelyek esetleg egy hétköznapi autósnak eszébe sem jutnának.  Természetesen senki nem várja el a járművezetőktől, hogy naponta autószerelői szinten ellenőrizzék járműveiket és versenyzői kvalitásokkal rendelkezzenek, az egyszerűbb tanácsokat azonban érdemes beépíteni akár a napi rutinba is.

Elindulás előtti teendők

A Komárom-Esztergom Megyei hírportál, a kemma.hu újságírója még az év elején kérdezte Hernádi Lászlót, a kiváló, többszörös gyorsasági közép-európai bajnok autóversenyzőt, aki a versenyzés mellett fuvarozással foglalkozik. A beszélgetésből cikk>> született „Ezek nélkül ne indulj útnak télen” címmel, az alábbiakban ebből szemezgetünk.

Bajnokunk mindenekelőtt az elsősegély csomag érvényességének és az elakadásjelző háromszög meglétének ellenőrzésére hívta fel a figyelmet. Ha hosszabb útra készülünk, indulás előtt mindig vizsgáljuk meg a motorolaj szintet, a hűtőfolyadék, az ablakmosó folyadék és a fékfolyadék mennyiségét. Ezzel kellemetlen következményektől óvhatjuk meg autónkat és magunkat is.

Hernádi László szerint nagyon sokan elfelejtik, holott rendkívül fontos, hogy időnként ellenőrizzék az ablaktörlő és a rajta lévő gumi épségét. Egy sérült ablaktörlő komoly károkat okozhat a szélvédőn, aminek javítása nem csupán költséges, de adott esetben az utazást is meghiúsíthatja.

Gyorsasági Közép-Európa bajnokunk azt tanácsolja, hogy mindig legyen az autóban jégkaparó, a táskánkban jégoldó, esetleg egy kisebb méretű hólapát és a kerék méretének megfelelő hólánc. Ennek használata nem ördöngösség, de felszerelését érdemes még meleg időben, vagy száraz garázsban begyakorolni. Tartsunk az autóban sót és takarót is! Ezek alig foglalnak helyet, de váratlan helyzetekben nagy segítséget nyújtanak.

Haladás az úton

„Bal ívből jobb ív, hosszú, picit dől, és utána 50 sima bal padló, majd sima jobb, csúszik, és 100 van mögötte, dobál, ötven egyenes, bal három, utána sima jobb és 50, majd szűkül bal kettő, fékes-fékes, utána azonnal jobb kettő…” – ilyen vagy hasonló információkat és utasításokat hadar gyors egymásutánban a mitfahrer egy rally-verseny során, például egy speciális gyorsasági szakaszon. Ezek az adatok adnak támpontot az autóversenyzőnek, hogy a pálya adott pontján milyen gyorsan kell haladnia, illetve milyen veszélyekkel kell számolnia. Közben persze folyamatosan pengeélen táncol, korrigál, gépészkedik és trükkök tucatjait veti be annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabb legyen és ne csússzon be az árokba.

Sokan mondják, elismerve az autóvezetés rejtelmeibe bevezető oktatók munkáját, hogy érdemes lenne néhány trükköt és vezetéstechnikai manővert megtanítani a tanulóknak azok közül, amelyeket az autóversenyzők rutinszerűen alkalmaznak a versenypályán. Ezek segítségével megelőzhető lenne a borulások, kicsúszások és az ütközéssel járó balesetek egy része, állítják. Ezen a vélemény van Radó István rallyversenyző, az N2-es kategória többszörös bajnoka is. A közel négy évtizedes karrierrel rendelkező Radó mintegy 20 éve tanítja az autóversenyzést, illetve annak mesterfogásait a leendő pilótáknak és az érdeklődőknek.

Egy 2016-os interjúban így nyilatkozott a témával kapcsolatban: „Addig talán nincs is baj, míg le nem esik az első hó, vagy ha úton vagyunk s ránk zúdul egy kiadós eső. Azonnal előáll a megcsúszás veszélye, s ember legyen a talpán, aki legyőzi a fizikát. De meg lehet előzni a bajt, ha tudjuk, ilyen helyzetekben hogyan kell viselkedni, mire lehet számítani”.

Mit tudunk leszűrni ezekből a mondatokból?

Elsőként lássuk, mit ír a KRESZ (25. § (1)): „Járművel a forgalmi, az időjárási és látási viszonyoknak, továbbá az útviszonyoknak (az út vonalvezetésének, az útburkolat minőségének és állapotának) megfelelően kell közlekedni; figyelemmel kell lenni a jármű sajátosságaira, az utasokra és a rakományra.”

A fenti idézet egyszerre utal a biztonságos vezetésre és a sebesség helyes megválasztására. Ha egyik napról a másikra mindenki betartaná a KRESZ ezen passzusát, akkor a közúti balesetek száma nagymértékben csökkenne. Sajnos sokszor nehéz az érintetteknek elmagyarázni, hogy a sebességhatárokat nem azért kell betartani, hogy ne büntessen meg a rendőr, hanem azért, hogy kisebb legyen a baleset bekövetkezésének esélye, illetve a bekövetkező balesetek súlyossága. 
A másik fontos észrevétel a fentiekkel kapcsolatosan az, hogy érdemes lenne minden hétköznapi autósnak rész vennie egy vezetéstechnikai tréningen annak érdekében, hogy megcsúszás esetén a helyes kormányzást és pedálkezelést elsajátítsa. Egy ilyen kurzuson ellenőrzött körülmények között, egy erre a célra épített tanpályán lehet megtapasztalni, hogy mit kell tenni, amikor az autó nem arra megy, amerre szeretnénk.

Kanyartechnika

A kérdésre, hogy Ferjáncz Attila milyen kanyarodási technikát javasol a hétköznapi autósoknak, a legendás, örökös magyar bajnok raliversenyző nemes egyszerűséggel ennyit válaszolt: „Úgy menj bele a kanyarba, mint egy kisnyúl és úgy gyere ki onnan, mint egy oroszlán!”

Mit is jelent a gyakorlatban mindez? Kanyarodás előtt mindenképpen a lassítsunk, ha kell, a sebességet is kapcsoljuk vissza, a kanyarba óvatosan hajtsunk be, majd a kanyar vége felé már lehet bátrabban gyorsítani!

Végül álljanak itt Jim Clark költői kérdései, amelyek ma, az 1960-as évek legendás brit Formula-1 versenyzőjének halála után fél évszázaddal is megszívlelendők:

• Jó-e a kilátás a kocsijának első és hátsó ablakán? Matricák, vagy egyéb díszek nem rontják-e a kilátást?
• Ellenőrzi rendszeresen a kocsija lámpáinak és jelzőberendezéseinek működését? 
• Jó állapotú a tartalékkerék, és megfelelő a légnyomása? 
• Tudja, hogy mit rejt az ön által vezetett gépjármű mentődoboza, és az milyen állapotban van? 
• Volt kezében KRESZ könyv ebben az évben? /Olvasta-e már a KRESZ-szabályokat és azok esetleges módosításait?